A weboldalon Cookie-kat (sütiket) használunk, hogy biztonságos böngészés mellett a legjobb felhasználási élményt nyújthassuk. A weboldal használatával Ön beleegyezik az ilyen adatfájlok fogadásába és elfogadja a süti-kezelésre vonatkozó irányelveket.
Termékek Menü

Tokaj Hegyalja

A tokaj-hegyaljai szőlő-és borkultúra 1000 éves múltra tekint vissza. A borvidék dokumentált története bizonyítja, hogy a szőlőtermelés mindig a “három sátorhegy” (Tokaji-hegy, az abaújszántói Sátor-hegy és a sátoraljaújhelyi Sátor-hegy) által meghatározott háromszögön belül zajlott. A tokaj-hegyaljai borvidéket 1737-ben királyi rendelettel a világ első zárt borvidékévé nyilvánították, aminek következménye az, hogy a bortermelés ezen a vidéken közel 3 évszázada szigorúan szabályozott törvényi keretek között zajlik.

Itt találták meg a mai szőlőfajták közös ősének tekinthető miocén kori ősszőlő (vitis tokaiensis) levelének lenyomatát. A vitis sylvestris ősszőlő mind a mai napig vadon él Tokaj-Hegyalján. A térség természetföldrajzi adottságai, földtörténeti háttere, a vulkanikus és posztvulkanikus tevékenységgel keletkezett kőzetek sokféle talajtípus kialakulását eredményezték. A déli fekvésű lejtők, a napsugaras órák száma és mennyisége, a viszonylag hosszú ősz olyan klimatikus viszonyokat eredményeznek, amelyek a Botrytis cinera penészgomba kialakulását, illetve a szőlőszemek nemes rothadását, a szőlő aszúsodását eredményezik.

Ugyancsak a sajátos mikroklímának köszönhető, hogy a pincék falán a Gladosporium cellare különleges pincepenész telepedik meg, mely a bor érési folyamatára van jótékony hatással. A térség ősi foglalkozásai közé tartozik a kádár mesterség. Az erdőkben gazdagon található a kocsánytalan tölgy, amely az aszú bor készítéséhez a legkiválóbb fafajta, amely nagymértékben meghatározza a bor érési folyamatát, aromáját és színét is. A „zempléni tölgy” a borkultúrák területén nemzetközileg elismert, közepesen kemény, kopásálló és tartós fa.

A tokaj-hegyaljai szőlőtermesztésben és pinceépítési szokásokban a keleti, kaukázusi és a nyugati, római szőlőművelési hagyományok ötvöződnek. A települések épített örökségén keresztül végig követhetőek a tokaji speciális borkészítés folyamatai, történelmi hagyományai. Ezek a történelmi hagyományok formálták a pincék és pincészetek formai megjelenését, amely eltér Magyarország más tájaitól.